2. fejezet

...Te nem abba a fiú bandában vagy benne??? hogy is hívják...valami One Da Do Di....

Direction....One Direction-mosolygott a srác

jajjj tényleg a barátnőm nagy rajongótok azt mondta legyek azt hiszem azt mondta hogy directioner....-mondtam kicsit zavarban.

ohhh igen a directionerek...nagyon aranyosak és imádjuk őket de vannak szó szerint őrültek akik mint az előbbiek is bárhol meglátnak kergetni kezdenek-nevetett mire én felnevettem.

jajjj most jut eszembe akkor ha te nem vagy directioner akkor nem is tudod a nevem igaz?-mosolygott rám.

Louis Tomlinson..-nyújtott kezet.

Vivienne Parker-fogtam kezet vele.

Örültem....nem megyünk el valahova enni?-Louis

Mennék szívesen csak a popsztárokkal ellentétben muszáj suliba mennem-gúnyulódtam.

közben rá néztem az órára és látom 9:02....

Úristeeeeennn......elkéééééstem-sikoltottam fel.

akkor már úgyis mindegy-kacsintott Lou.

Az....

Próbáltam felállni de nagyon fájt a lábam...

Jól vagy?

Jól vagyok csak fáj a lábam...

Rá bírsz állni?

Épp léptem volna egyet,de félreléptem,és elestem.
-Basszus.-szólalt fel Louis és segített felállni.Végig a kezemet fogta,de amint elengedett,megint majdnem elestem.Szerencsére megfogott.
-Rá tudsz állni a jobb lábadra?-nézett rám miközben próbálta elfojtani a nevetését.Megpróbáltam,de amint a lábam a talajhoz ért,fájdalom nyilallt belé.Erre az érzésre felnyögtem.
-Nem.-suttogtam.
-De szerencsétlen vagy.-fogta a fejét.
-Kösz.-sértődtem be.Elém állt,háttal nekem.
-Gyere a hátamra!-nézett rám.
-Mi?-kerekedtek ki a szemeim.
-Máshogy nem jutsz be.-válaszolt.
-Jó.-morgolódtam.Közelebb mentem hozzá,megfogtam a vállát,bal lábammal elrugaszkodtam a földől,és felugrottam Lou hátára.Kezeimet a nyaka körül összekulcsoltam.Kiderült hogy egy lábbal elég nehéz feladat.
-Oké.Mindened megvan?Táska,mobil?-kérdezte miközben megfogta a combomat hogy meg bírjon tartani.
-Ja..Itt van a kezemben!-ráztam meg az arca előtt a tatyómat.
-Szuper,kocsit bezártam,mehetünk.-és ezzel elindultunk.Elértünk a Nando's-hoz...

  <---- amit ettem: